Veszprémi átszállással érkeztem meg Zircre és negyed nyolc körül indultam neki a mai túrának. Kellemes, bár kissé borús, a késő ősznek megfelelő időjárási viszonyok között a P jelzés Kardosrét irányába, egyenesen a Szesztra-hegynek vezetett, hogy azután az utolsó pillanatban nyugatra kanyarodva elkerülje azt. Ezután jó darabig balról a Cuha-patak, jobbról a Győr-Veszprém vasútvonal töltése kísért.
Szemben a 460 m magas Szesztra-hegy
A vasúti töltés
Balra a Cuha, jobbra az "út"
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize. A felső, hegyvidéki szakaszát Cuhának nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét Bakony-érnek. A patak Eplény környékén ered, innen halad észak felé és Vinye előtt hagyja el Veszprém megyét, végül Győr-Moson-Sopron megyében, Gönyűnél torkollik a Dunába.
A Fekete-ér megérkezik a Cuhába
A Cuha-patak 1.
A Cuha-patak 2.
Néhol igen nehezen járható volt az út, amit helyenként a patakmederben megakadt korhadt fák és csúszós kövek helyettesítettek. Rövid idő alatt két ízben is kereszteztem a Cuhát és egyszer-egyszer a vasutat illetve a Csárda-völgyi-patakot, így Porva-Csesznekre érve felborult az addigi sorrend, a P jelzés volt legkeletebbre, attól nyugatra pedig a patak, majd a vasút következett.
A jelzések a vasút túloldalán folytatódnak
Egy gázló a sok közül
Porva-Csesznek vasútállomás
A műemléki védettség alatt álló Győr-Veszprém vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik, műszakilag is egyedülálló a Vinye és Porva-Csesznek közti impozáns szakasza, ahol három alagúton és két völgyhídon halad át a Cuha-völgyben. Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút. A támfalak lábazatát az alámosások ellen hosszú betonküszöbökkel, kőfalakkal erősítették meg pár évvel ezelőtt, az eredeti támfalakat ugyanis az első világháború olasz hadifoglyaival építtették - kötőanyag nélkül.
A Zircre tartó személyvonat
Omlásvédő az alagút előtt
Völgyhíd
Alagút és völgyhíd
A Milleniumi emlékmű
A Cuha-völgyi tanösvény Porva-Csesznektől Vinyéig tartó mintegy 4,5 km hosszú szakasza kisgyerekekkel is könnyen bejárható, sőt a gázlókon történő átkelések alkalmával mentesülnek a "Ne lépj a pocsolyába!" általános érvényű tiltás alól, többek között ezért is olyan népszerű turisztikai célpont. A völgyben futó jó minőségű út úgy lett kialakítva, hogy a kulturális és természeti értékek, érdekességek kézzelfogható közelségben legyenek. Ezt szolgálják a sétaút mentén elhelyezett ismertető táblák, a fő fafajtákat bemutató faragott fatáblák. Számos tisztán tartott pihenőhely csábít megállásra, a tűzrakó helyekre pedig időről-időre tűzifákat helyeznek ki.
Cuha-völgyi tanösvény 1.
Cuha-völgyi tanösvény 2.
Cuha-völgyi tanösvény 3.
Cuha-völgyi tanösvény 4.
Vinyére érve a P nyugatnak fordult, hogy nagy kerülőt téve a Kőris-hegyet vegye célba, így aztán elváltak útjaink. A Kőpince-barlang és Kőpince-forrás egyben turistaútvonal-csomópont is, a P+ és az S+ Bakonyszentlászló felé, míg az S és a Z Csesznek felé tart. Én az utóbbit választva kelet felé fordultam.
A Kőpince-barlang
A Kőpince-forrás
Tölgyerdővel borított emelkedő következett, megkezdtem hosszú menetemet a 494 m magas Zörög-hegyre, amely arról nevezetes, hogy több földvárat is feltártak itt a múltban, amiket a későbronzkori-koravaskori urnasíros kultúrába tartozók építettek. Egy rövid kitérőt tettem az un. Varga útra, ahonnan a térképem szerint jó kilátás nyílik a Cseszneki várra. Utóbbi megállapítás igazolást is nyert, a köd miatt azonban a felvételeken ez nem nagyon látszik.
A földvár egy részlete
Hosszú erdei út a Zörög-hegyen
Vadetető a Varga úton
A köd miatt alig látszik Csesznek vára
A Rómer Flóris Emlékúton haladtam tovább keleti irányba és lassan megkezdtem az ereszkedést a hegyről. Rómer Flóris (1815-1889) régészt, művészettörténészt, egyetemi tanárt, az MTA tagját, nagyváradi nagyprépost-kanonokot a magyar régészet atyjának tartják. Mint elkötelezett kutató bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek hazánkban. A róla elnevezett 72,5 km hosszú emlékút a zöld sáv jelzésen vezet Porva-Csesznek vasútállomástól Bakonykoppányig, kivéve a Kerteskői-szurdok és a Zoltay-forrás közötti szakaszt.
Egy harkály is lencsevégre került
Lefelé a Zörög-hegyről
A zoomolással megörökített vár a valóságban még messze van
A községet, amelyet a 13. századból ránk maradt források említenek először Cezneyc néven, a 82-es főút alatti aluljárón értem el. Itt született Simonyi-Semadam Sándor (1864-1946) ügyvéd, politikus, aki Magyarország miniszterelnöke volt 1920. március 15. és július 19. között. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békediktátum aláírására. Az Aranyos-patak mosta Kőmosó-szurdok felől közelítettem meg a gótikus várromot, amelynek sziklaszirtjeit a hegymászók gyakran keresik fel, így volt ez ottlétemkor is.
Megérkeztem Csesznekre
A Kőmosó-szurdok
Hegymászók akcióban
A vár pontos építési ideje nem ismert, de az igen, hogy 1281-ben már állt. A XIII. század végén a nagyhatalmú Csák család tulajdona, majd 1326-ban Károly Róbert, 1392-től a Garaiék birtoka. Virágkora a XV. századra tehető, ebben az időszakban a Garai család impozáns megjelenésű lovagvárrá építette át az addig kicsiny erősséget. Hadászatilag is fontos szerepet a török időkben, majd a Rákóczi szabadságharc idejében kapott, a törökök két, a labancok egy alkalommal ostromolták, eredménytelenül. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés, majd az 1820-as tűzvész meghozta a vár végső leromlását. A várrom az év minden napján látogatható, felnőtteknek 500 Ft, gyerekeknek 300 Ft a belépőjegy.
A Cseszneki vár
A vár belülről
Kilátás Csesznekre és Bakonyszentkirályra
Miután kellőképpen kinézelődtem magam, visszamentem a 82-es főút suttonyi buszmegállójához, ahová a menetidő előtt 5 perccel meg is érkezett a Győrből Veszprémbe tartó busz, még szerencse, hogy előbb odaértem! Négy órakor már otthon voltam, fáradtan, de újabb élményekkel gazdagabban. Ha ti is gazdagodni akartok, akkor kerekedjetek fel és túrázzatok ti is egyet!
