A várpalotai autóbusz-pályaudvarról indultam, a Józan-szőlőhegyet nyugatról érintve felkapaszkodtam a 380 m magas Kopasz-Hallgatóra. Innen ÉNY-i irányba továbbhaladva elértem a P+K+ jelzésű turistautat. Királyszállás előtt a P+ jobbra letért a Burok-völgybe, én viszont haladtam tovább a K+-on. Hétházpusztát elhagyva most már én is letértem jobbra, követve a nyugatról becsatlakozó P jelzést.
A Hárs-hegyen, útban a Károly-lak felé
Kis idő múlva újabb elágazáshoz értem, jobbra a Német-földeken keresztül visz az út a Bükkös-árkon át vissza a Burok-völgybe, balra a K∆ jelzés célja az Erdei Szentély. Ez utóbbira fordulva kisvártatva elértem a Károly-lakot.
Károly-lak
A Hosszú-Kigyós kacskaringós erdei ösvénye végén az Erdei Szentély tájékoztató táblája invitálja az erdőjárót csendes meditációra: "E bükkerdő katedrális mindenki számára nyitott, elmélyülésre késztet, az Úrral való kapcsolat megteremtésére."
Kidőlt fák a Hosszú-Kígyós árokban
Erdei Szentély
Innen több irányba is vezet turistaút, én először nyugatra fordultam, majd a Tűzköves-árokkal párhuzamos, de attól északabbra futó P jelzésűn haladtam tovább. Egy szabad ég alatti műút hajtűkanyarjába kiérve térképet kellett ragadnom, mivel az útra festett jelzések már láthatatlanra koptak. Aztán újra erdő következett, na meg egy róka. Előbbi enyhén emelkedős makadámút volt, utóbbi viszont túl gyors ahhoz, hogy lencsevégre kapjam. Cserébe kaptok egy fotót a Hamuházról, íme:
Hamuház
A turistaútjelzés-csomópontban álló Hamuház neve az üveggyártáshoz használt kálium-karbonát vagy hamuzsír főzésre utal, amely a 18. századi Magyarország egyik legfontosabb exportcikke volt. A tornácos vadászház korábban kulcsos turistaházként is működött, a kialakított pihenőhelyen mindenesetre szusszanhattam egyet.
Mielőtt Tésnek vettem volna az irányt még tettem egy gyors kitérőt az Úttörő-forráshoz, ahova a KO jelzés vezet. A faluból busszal akartam hazamenni és már szorított az idő, ezért másra most nem volt időm, de aki erre jár, az keresse fel az Alba Regia-barlangot és a Csikling-várat, illetve ami maradt belőle.
Úttörő-forrás
Nem maradt más hátra, mint hogy átlépve a megyehatárt beballagjak a faluba és megnézzem a híres szélmalmokat. Tés egyébiránt 465 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a Tési-fennsíkon. Nevét először egy 1086-ból származó oklevél említi. A török uralom alatt elnéptelenedett, majd Palota felszabadulása (1687) után nagyobbrészt német telepesekkel újra benépesült.
Tés felé 1.
Tés felé 2.
A hosszú főutcára érve lassan megérkeztem a mai napi utam végére, azért a szélmalmokra és a kovácsműhelyre mindenképpen szakítottam még időt (P□ jelzés). A malmokat 1840 körül építették, a Helt-féle malom egészen 1951-ig üzemelt és ma is működőképes, de a másik, Ozi-féle malmot is teljesen helyreállították. A múzeumban található egy kovácsműhely is eredeti szerszámokkal.
Az Ozi-féle szélmalom
Kovácsműhely
Tűzoltószekér a múzem udvarán
A buszforduló előtti főteret több emlékmű is díszíti, melyekről lejjebb láthattok képeket.
Emlékmű Tésen
Még több emlékmű Tésen
Percre pontosan megérkezett a buszom, irány haza. Sziasztok, túrázzatok ti is egyet!
